Nna újabb alkotós inspirálós poszt következik, megnéztem egy fantasztikus részt a Grand Designsból, és ma is voltam dolgozni, tengerparti útvonalon megközelítve. Ettől megjön az ember kedve. A Grand Designsban Kevin egy angol házban járt, egy fiatal pár vette meg, a néni szabadúszó sminkmester volt, a bácsi pedig szobrászművész. Bermondseyben vettek egy háromszintes "György korabeli" lakást. A "György-kori" persze nem egy királyt jelent hanem négyet, az 1740-es évektől az 1830-as évekig mondják, hogy az a "Georgian". Egy stílust jelent, némiképp szerényebbet mint az utána következő gazdag viktoriánus időszak, és megtudtam azt is, hogy ekkor alakult ki a "6 tábla alul- 6 tábla fölül" stílusú ablak ami még most is jellemző, és sok helyen látni. A lényeg, hogy ez a szobrász bácsi nagyon örült a györgy kori házának, és azt találta ki, hogy vissza fogja adni az életnek. Amikor Kevin először meglátogatta teljesen le volt rohadva, az eredeti faváz meg tető tartotta a házat, 1825-ből, ha megfogta, darabokban jött le, a tégla állaga olyan volt mint a sütemény a rengeteg nedvességtől, persze a pasi angol volt, csak annyit mondott Kevin sokkos arcának hogy "Hát igen, lesz vele munka". Hát és volt is, de ahogy belevágtak, fantasztikus dolgok kerültek elő. A szobrász fő célja az volt, hogy annyit meg szeretne hagyni az eredetiből amennyit csak lehet. És ez jobban sikerült neki, mint gondolta volna. A padláson például megtalálta az eredeti márványkandalló díszítését, és szépen kirakósozott vele és föltette. Aztán ez a házikó szépen fölfedte a többi titkát, egészen fantasztikus volt hogy a bejárat után a lépcsőházat "lebontották" és ott volt a falban a gyönyörű eredeti korlát. A plafonról és az ajtókról szépen egy rétegben lejött 200 év összes festéke és ott volt a gyönyörű faragás. A falakról pedig 12 réteg tapétát húztak le, mígnem előkerült az eredeti, lenyűgöző minta. Sajnos csak egy kisebb darabban maradt meg, de meghagyta a bácsi azon a darabon. Aztán fillérekért bevásárolt egy régiségkereskedésben, és berendezte a régi új házat, a néni pedig kiválasztotta az új tapétát és a festést. Az egészben az volt a szép, hogy lehetett györgy kori tapétamintákat kapni. Ahogy Kevin fogalmazott a végén: "Nem az volt a céljuk, hogy visszaállítsák a györgy kort, és nem is az, hogy múzeumba költözzenek. Egyszerűen csak vissza akarták adni ezt a házat az életnek, minden értékével együtt, hogy közben otthonra találjanak benne." És ez nagyon igaz az egész itteni gondolkodásra, ahogy önmagukhoz, az időhöz és a térhez viszonyulnak. Azok a házak, amik ezen a környéken épültek, inkább újabbak, 1920 körül épültek, látszik is rajtuk, persze ez is amolyan parasztdekó, nem az a párizsutánzós pesti féle, vagy a historizáló angol, hanem olyan egyszerű szerény gazdagság. A Greg lakásában is fönnvolt még a deco tapéta 1916ból. Kár hogy azt nem lehetett megőrizni legalább egy kis részen. Ez a stílus mindenesetre nekem nagyon bejön, és azt hiszem a lelki béke és a magunkkal és a másokkal való együttélés egyik része a múlttal való együttélés. Szerintem ez csodálatos és fantasztikus dolgokra ad lehetőségeket, a jövővel kapcsolatban. (Közben tudom, hogy az abercaldys blogra meg pont csillagászos mintákat tettem fel, ezek egy másik tv műsorból jöttek, ez van, sokat tv-zek igazi őskanapélakos módjára). Az is fantasztikus, ahogyan a természettel együttélnek, legalábbis ezen a részen. A nárcisz vadon nő, a golfpályák mentén pedig hatalmas csomókba nő a hóvirág. Persze lehet, hogy ez csak nekem, a valódi urbántaplónak új, egyébként pedig ez lenne a természetes, nem tudom. Nagyon sok állatot is látok, és most nem a birkákra meg a tanyákra gondolok pedig bőven van legelő is, hanem a vadon élőkre- Itt vannak pl a Diageo szarvasok. A Greg munkahelyén a palackoóüzemet tíz éve bekerítették, és véletlenül egy olyan 15-17 tagú szarvas csordát is sikerült valahogy, akiket azóta gondoztak, de kezdenek kipusztulni, és most megy a vita hogy mi legyen velük. Egy skót divattervező pedig úttesten kilapított állatokból csinál kalapokat. Sajnos van belőlük, láttam már rókát, fácánt, nyulat, sünit... hihetetlen de valójában az ő elpusztulásuk is lehet újrahasznosítható anyag. És én is ezt fogom tenni, most, hogy itt a varrógép és rengeteg ruha, úgy döntöttem, hogy a legelnyűttebb, legslamposabbakat átalakítom, a magam kárára (vagy akár örömére is, ki tudja, hogy sül el...), lesz min gyakorolni, úgyis lefröcskölt a régi wok zsírral azzal már nem tudok mit kezdeni, ezt találtam ki. No meg gyártom a mintákat, és járok dolgozni, hogy tudjak venni új ruhákat. Na meg bútort. A mi lakásunk is jól néz ki., bár nem györgy kori, fölkerült néhány polc, a könyvek végre nem a földön vannak, most a varrógép figyel a sarokban, majd megyünk ikeába úgyis, hátha találunk asztalt is. A nagylabda is lapos még, Gregnek nincs pumpája, kölcsön kell kérni, de sebaj, az is lesz, mindent a maga idejében. Előbb adószámot meg bankszámlát. Közben meg teszek fel néhány képet ide, ezt a múltkor a buszról fényképeztem, erre járok dolgozni, sajnos csak részmunkában egyelőre, heti háromszor, nem az igazi mert így nem tudok hencegni hogy nap mint nap, de azért majdnem. Hétvégén a Forth Bridgenél jártunk, átgyalogoltunk rajta North Queensferryből South Queensferrybe (nem túl nagy helyek de biztos utálják egymást. :)) De arról majd külön poszt következik, külön képekkel, addig itt vannak ezek a buszról.
Hát unalmas vizes vidék, sehol egy lélek, csak a világ. Van végtelenség, látóhatár, és mindenféle zöldes föld. Olyan mintha tiszta lenne a levegő, mintha az egész vidéken csak suttogva lehetne beszélni, hogy nehogy az őslakos sirályokat, és nyulakat, őzeket megzavarja az ember! Nagyon lényeges dolog ez a György korszak. Angolhonban emeletes, márványkandallós polgári lakások épültek, míg nálunk ebben az időszakban jelentős reformokkal, Lánchíddal és Kölcsey munkájával a nemesség próbált felülről lépni, míg alulról parasztfelkelések voltak. Jó nagy távolság. Na most nem tudom én mit kapnék itt a régiség boltban, abból, amit a nemesség vagy a parasztság használt anno. A nemességéből még csak-csak, de olyan összegért, amelyet csakis a gazdag ember vehetne meg, de semmiképpen nem arcszobrász mesterek! A paraszti léthez való vasvillára meg nem igazán van szükség a városban, szóval nálunk ez a polgári lét, több száz éve nincs. Akkor nem nagyon várhatjuk, hogy az elmúlt 20 év meglátszódjon az itteni embereken, ha a 200-300 év hátrányt se dolgoztuk le. Az alázat pedig jól jönne errefelé is, az értékek tiszteletéhez és az együttéléshez. Hiányzik a párszázas év!
ReplyDeleteNagyon szépek az új minták, igazán izgalmasak! A régi katalógus mindenkinek tetszik: bátor, izgalmas, vagány, fiatalos, egyedi, markáns, szép, szuper, dögös mintáknak mondták. A fényképet szupernek, fantasztikus minőségűek mondják, nagyon profinak! A modellre pedig azt mondták, hogy tökéletesen illet a ruhákhoz, nagyon szépnek látta mindenki! Az egész katalógus egyben, a garfikákkal, a kockás füzetre hajazó lapokkal, stb. tökéletes mindenki számára! Szívesen viselnék a ruhákat!