Szóval úgy tűnik ez nem csak a nekem való ország a nekem való emberekkel (köztük a nekem való pasival), hanem ez a nekem való munka is. Ez ott kezdődik hogy a munkahely egy álom-egyetem épületében van, bár a hely maga kicsi, a kurvanagy digitális textilnyomtatók pont elférnek, rengeteg a textil meg a színes minta és a különböző izgi projektek. Mindemellett a kollegák is jófejek, közvetlenek és kedvesek. Ja és van egy másik gyakornok is, a phd-ján dolgozik textiltervező szoftverekből úgyhogy ma vele mentem ebédelni, mert úgy érzem ez a véletlen egybeesés egyszerűen nem maradhat kihasználatlanul. A hely maga egy iroda egyébként, teljesen önálló cégként működik az egyetem szakmai hátterével. Digitális nyomtatást vállalnak olyan ügyfelek részére akiknek ez kell. Most pl. egy görög ügyfélnek kellettek feliratok és azt kellett kinyomtatni (gőzölni, vasalni, stb). Ez egy kicsit manuális rész de csak annyira amennyire élvezem, főleg ezekkel a gépekkel. Időm pedig van, úgyhogy dolgozhatok a saját designaimon is, amire magamnak adtam egy hetet, hogy kitaláljam mi legyen, mert kurvajól akarom megcsinálni és az időigényes lesz. A téma adná magát, Mackintosh, naná, emlékév van meg minden (ja, Burns emlékév is van, úgyhogy tobzódom), csak az a baj h év elején pont megcsinálták már, kurvajól ráadásul, láttam róla a ppt-t, úgyhogy meg sem próbálom überelni inkább. Másrészt diplomamunkának a ruha miatt valami apróbb kellene, arra gondoltam, hogy a tartant értelmezem újjá, vagyis a skótkockát, nyomtatásban, némi urbán felhanggal, mert az van, hogy a legtöbb fotóm ablakokról, épületekről van, és az ablak mint olyan, egyszerűen rapportálásra született. Ott van még a grafikus része, fekete fehér, kontrasztos testek és vonalak, talán ez is működne, de rajzolni kevesebb időm lesz mint fotózni, másrészt pedig kár lenne nem kihasználni hogy itt digitális nyomtatás van. Vagy nem tudom mi más lehetne még, nem akarok már retrózni mert az annnnnnyira uncsi, a tipót pedig nem itt kell megcsinálnom, annak talán más formában kellene megszületnie. Nem tudom még de eldöntöm, addig inspirálódom. A munkatársak egyébként péntek estére elhivtak egy kis glasgowi „kohéziós” estre. Úgyhogy jól van ez. És már annyira helyi vagyok, hogy már meg is szólitottak az utcán hogy tudom-e hol az egyetem. Épp tudtam. Ez az itt: (de mondom, Mackintoshról csak később mert annyira ááááhhhhhh!)
Nagyon szép ez a kis házikó! A kerítése is csodás, meg minden, szóval várom a képeket, házakról utcákról, terekről = mindenről! Van egy jelzőnke hazsnál szócska, amit jó lenne kerülni. A csodálatos, de még az eszméletlen is jobban hangzik, mint a k..jó. Főképpen leírva hangzik jobban :-), talán nem csak nekem. Szép ország, és jó, hogy ilyen izgalmas a munkahelyed. Jó dolog, hogy vannak műhelyek, ahol ilyen munka folyik. Mai manufaktúra. Ott is lehet fényképezni? Érdekes lenne belülről az a világ! Várom a barna téglás házikó képeket is!
ReplyDelete